Gruber Mónika pszichológus volt szülői klubunk vendége. A stressz kiváltó okairól, önsegítő technikákról és a hatékony feszültségkezelésről tartott rövid előadást, ami egyben saját élményeinket is a felszínre segítette.
Először mindenki elmondta, ami eszébe jutott a „stressz” szóról. Érdekes hogy mindnyájunknak más gondolata volt.
Meghatároztuk a feszültség és a stressz fogalmát, közös okait, tartós illetve átmeneti formáit. Sokunkban megfelelési kényszer van, ami szorongást idéz elő. Gyakori jelenség, hogy az erőforrásaink és a velünk szemben támasztott követelmények között nincs megfelelő összhang.
Sajnos mi, akik sérült gyerekeket nevelünk, fokozottan és folyamatosan ki vagyunk téve a stressznek, ami érzelmeinkre, viselkedésünkre és fizikai reakcióinkra egyaránt hatással van.
Nem mindegy, hogy ezekre a helyzetre hogyan reagálunk, harcolunk vagy menekülünk. Fontos, hogy felismerjük, mi van velünk. Azt is vállaljuk, ha nem vagyunk jól. Ha úgy érezzük, hogy sok nekünk, amit tennünk kell.
Néhány intő jel, amelyek jelzik, hogy „besokalltunk”:
- torokfájás, megfázás, hőemelkedés
- fejfájás, alvászavar
- szellemi kimerültség, koncentrációs zavar
- izom, – ízületi fájdalmak
- magas vérnyomás,
allergiák, asztma
Mindenkinek jár idő, amit magára kell fordítania!
Először magunknak ismerjük be, hogy bajunk van. Felelősek vagyunk magunkért. Fontos, hogy negatív érzéseinket képesek legyünk átalakítani, hangolódjunk a pozitív gondolkodásra!
A negatív reakciók rossz hatással vannak a testünkre, környezetünkre és a kapcsolatainkra egyaránt.
Merjük kimondani, leírni, hogy mi rossz nekünk. Sokszor inkább összeveszünk valakivel, mint beismernénk problémáinkat. Írjuk le, hogy mi a bajunk, ez segít, hogy lássuk is a problémát. Készítsünk tervet, hogyan „mentjük” meg magunkat. Nincs egyszerű helyzetünk, de pici változtatások is már jótékonyan hathatnak ránk! Ajándékozzuk meg magunkat olyasmivel, ami örömöt okoz.
Hasznos lehet az alábbi stratégia:
- megfogalmazom és leírom a célomat
- kimondom és megosztom egy számomra fontos személlyel
- elkötelezem magam a cél iránt
- folyamatosan ellenőrzöm, hogy jó úton járok-e
- igyekszem visszatérni az eredeti célomhoz
Felelősek vagyunk magunkért! Ha neked nem jó, a gyermekednek és a családodnak sem lesz az! Az önfeláldozás akkor értelmes, ha minden fél számára pozitív érzéseket ad.
A megújulást segíti, ha örömet okozó tevékenységeket végzünk és pozitív érzelmeket táplálunk egymás iránt. Az emberekbe vetett bizalom az alapja, hogy képesek legyünk segítséget kérni és elfogadni egymástól.
Gyermekeink és családunk nyugalmáért néhány mentesítő módszer és javaslat is elhangzott:
- biztonságos, szeretetet nyújtó háttér megteremtése
- támogató, nyílt kommunikáció, pozitív visszajelzések
- a konfliktus helyzetek megoldását engedjük meg gyermekeinknek
- bízzunk bennük, hogy minél több önálló tapasztalatot szerezhessenek
Vegyük figyelembe a viselkedési jellemzőket és ezek alapján erősítsük vagy enyhítsük gyermekeink identitását!
„ Gyökereket és szárnyakat” adjunk gyermekeinknek, mire felnőnek!
A délelőtt jól sikerült. Remélem, lesz még hasonló, „lelkizős” összejövetelünk!
Vélemény, hozzászólás?