Hét évvel ezelőtt anyukám és apukám már nagyon vártak, hogy megérkezzek! Anya terhességének 30.-ik hetén rosszul érezte magát! Megemelkedett a vérnyomása. Kórházba került. Kiderült,hogy toxémiás lett! (magas vérnyomás, vizeletben fehérje, vizesedés. )Két napig próbálták a vérnyomását csökkenteni,de sajnos nem sikerült! Ultrahangos vizsgálat után a főorvos úgy határozott,hogy egy koraszülött babákat ellátó kórházba küldik anyát.
Ez egy pénteki napon történt. Ott különböző vizsgálatok után úgy döntöttek,hogy császármetszéssel világra segítenek. 1150grammos és 38cm voltam! Nagyon picike.
Két hónap után hazaengedtek. Minden hónapban vissza kellett menni utógondozásra. Fél éves voltam, mikor az mondták anyának, hogy el kell kezdeni gyógytornára járni.
Hetente jártunk oda. Később több terápiát is kipróbáltunk. Köztük a Dévény módszert , HRG úszást és a lovaglást. 3 éves voltam, mikor elkezdtem a helyi óvodába járni. Egy évet töltöttem ott, majd felkerültem Budapestre a Pető intézetbe. Oda 3 évet jártam. Most jelenleg a Pető iskolában töltöm napjaimat.
Minden mozgást meg kellett tanulnom!
Emlékszem még rá amikor a kúszást tanították.
Nehezen ment,de MEGTANULTAM!
Jött a mászás…MEGTANULTAM!
Majd a járás…TANULOM!!
Jelenleg bottal sétálok. Nagyon klassz! Élvezem,hogy fentről látom a világot. Szeretnék az otthoni iskolába járni és a régi barátaimmal együtt tanulni és játszani ,hogy jobban megismerhessük egymás életét.
Köszönöm,hogy elolvastátok történetemet!
Sziasztok:
Bogi
(Juhászné Kis Katalin)
Vélemény, hozzászólás?