Műhibaper és kártérítés 1×1

Ha egy gyermek sérülten születik, vagy sérültté válik, akkor az esetek 80%-ban elkerülhető lett volna a sérülés, tehát orvosi műhiba történt.

Nagyon fontos, hogy a családok mielőbb utánajárjanak annak, hogy történt-e valamilyen szabálytalanság.

A fejlett országokban olyan ellátórendszer működik, hogy amikor a kórházból távozik a család, hivatalból kirendelnek egy embert, aki utánajár, hogy történt-e valamilyen hiba. Sajnos nálunk, Magyarországon ez még egy álom, Egyesületünk azért dolgozik, hogy megfelelő ellátórendszer legyen. Amíg ez nem valósul meg, nekünk, kacifántos gyermeket nevelő szülőknek kell tennünk magunkért. Egyesületünk sokat dolgozik a jelenlegi helyzet megváltoztatásán.

A gyermek öt éves koráig lehet műhibapereket indítani, ezért fontos, hogy mielőbb utánajárjanak a szülők ennek.

Az alábbiakban egy összefoglalót olvashattok arról, hogy mik azok a „gyanújelek”, amik ha felmerülnek, mindenképp érdemes ügyvédhez fordulni.

dr. Szűcs Péter ügyvéd ingyenes konzultációs lehetőséget biztosít azon családoknak, akik egyesületünkön keresztül „érkezik” hozzá. Ha szeretnél kapcsolatba lépni vele, küldj egy emailt nekünk (lepjunkegyesulet@gmail.com ), és kiadjuk a kedvezményre jogosító igazolást.

“Amikor a hiba lehetősége felmerülhet…” (gyanujelek)

Genetikai teratológiai ártalommal született gyermekek születése esetén:

• Az I. ultrahang szűrő vizsgálatnak a 12-13. terhességi héten meg kell történnie. Az egyik legfontosabb vizsgálandó paraméter ezen vizsgálat során a nyaki redő (jelzése: NT), illetve a magzati orrcsontot (jelzése: NB), ugyanis a vastag nyaki redő, orrcsont hiánya, csökevényes volta önmagukban olyan ultrahang jelek, amelyek kromoszóma vizsgálat indikációját képezik. (Természetesen egyéb vizsgálandó képletek is lehetnek, így a fentiekben kiemeltek, csupán a legjellemzőbb ultrahangjegyek.);

• Az AFP vizsgálatnak 16. héten kell megtörténnie. Alacsony AFP érték (0,9 MoM alatt) esetén a terhesgondozónak kockázatelemzésre és célzott ultrahangvizsgálatra felkészült intézetbe kell irányítania a várandóst, amely célzott ultrahang vizsgálat során felismerhetőek olyan jelek, amelyek megalapozhatják a kromoszóma vizsgálat elvégzésének szükségességét, illetve a terhesség megszakítását;

• A II. ultrahang szűrő vizsgálat (18-19. hét) során elmarad a magzati szervek, végtagok vizsgálata, és nem kerülnek felismerésre olyan gyanújelek, amelyek önmagukban, illetve más tényezőkkel együtt célzott, genetikai ultrahang vizsgálatot, kromoszóma vizsgálatot, avagy a terhesség megszakítását indikálják (pl.:vesehiány, szívfejlődési rendellenesség, végtaghiány, egy köldökzsinór artéria hiánya, rövid végtagok, magzati retardáció stb.)

• Idős anyai életkor (jelenleg 35 év felett) ellenére a terhest nem irányítja a terhesgondozó kockázatelemzésre és célzott ultrahangvizsgálatra felkészült intézetbe, majd azt követően nem ajánlja fel a kromoszóma vizsgálat lehetőségét;

Idegrendszeri károsodással született gyermekek esetén:

1.) Terhesgondozás során

• Terhesség alatt kóros, fertőzésre utaló labor leletek esetén kivizsgálás, okkeresés és kezelés hiánya;
• Terhesség alatt kóros klinikai tünetek (láz, folyás, hüvelyi vérzés, stb.)esetén kivizsgálás, okkeresés és kezelés hiánya;
• Terhesség alatt mért magas vércukorérték, vagy mérés hiánya, kezelés elmaradása;
• Terhesség alatt többször mért magas vérnyomás, vagy mérés hiánya, kezelés elmaradása;
• Kóros vizelet lelet, kóros vérképlelet, észlelt végtag, vagy végtagok oedemásodása (vizesedése), mindezek észlelése ellenére kivizsgálás és kezelés elmaradása;
• Az ultrahang vizsgálatok során tapasztalt lepényi rendellenességek (heamatoma, túlérett lepény, tapadási, illetőleg anatómiai rendellenesség stb.) fel nem ismerése, vagy felismerése esetén kivizsgálás, okkeresés és kezelés hiánya;
• Az ultrahang vizsgálatok során tapasztalt fejlődési elmaradás ellenére okkeresés, kivizsgálás és kezelés elmaradása;
• Az ultrahang vizsgálatok során a magzatvíz mennyiségének csökkenése (oligohydramnion), növekedése (polyhydramnion), illetőleg a tapasztaltoligohydramnion, polyhydramnion ellenére okkeresés, kivizsgálás és kezelés elmaradása;
• Terhesség alatt jelentkező vérzés, görcsök, haskeményedés ellenére okkeresés, kivizsgálás és kezelés elmaradása;
• Terminustúllépés (40. – 41. terhességi hét) esetén szükséges vizsgálatok elmaradása (naponta NST, hetente flowmetria stb.) és legkésőbb a 41. hét betöltésekor szülés beindításának elmulasztása;
• Streptococcus-B szűrés elmulasztása, indikáció esetén (korábbi gyermek fertőződése, elhúzódó szülés stb.) az antibiotikum profilaxis elmulasztása (gyermeknél ezen baktérium fertőzés okán sepsis, gennyes meningitis kialakulása);
• Fenyegető koraszülés esetén kórházi felvétel elmaradása, vagy kórházi felvétel alatt csak magnézium alkalmazására kerül sor (avagy azt túladagolják), más szert nem alkalmaznak a fájások leállítására, elmulasztják a steroid profilaxis (tüdőérlelés) alkalmazását, szigorú ágynyugalmat nem rendelnek, nem alkalmaznak folyamatos CTG regisztrációt a fájásleállítás kezelés alatt;

2.) Szülés során

• Profilaktikus, vitális okok ellenére (pl.: idős első szülő nő, cukorbetegség, toxaemia, korábban méhen végzett műtét, elhanyagolt haránt- illetve farfekvés, szülőcsatorna rendellenességei, nagymagzat, magzati fertőzés, oxigénhiány, vagy annak gyanúja, koraszülés esetén fekvési rendellenesség, illetve kis magzati súly(1500 g alatt) stb.) a szülés hüvelyi úton történő lefolytatása és a császármetszés elmulasztása, avagy késedelmes elvégzése;

• A szülés megfelelő észlelésének elmaradása, avagy az észleltek téves értékelése például:
  a. ) hiányzik a szakorvosi jelenlét és vizsgálat a szülés során,
  b.) nincs folyamatos CTG-regisztráció, illetve a meglévő CTG -regisztrátum helytelen értékelése, további vizsgálatok elmaradása,
  c.) meconiumos és/vagy bűzös magzatvíz, vérzés esetén szükséges teendők elmaradása,
  d.) ultrahang-vizsgálat elmulasztása (súlybecslés, köldökzsinór rendellenesség, lepényleválás, fekvési rendellenesség),
  e.) oxytocin alkalmazásának elmaradása (elhúzódó szülés, fájásgyengeség esetén) avagy az oxytocin túladagolása,
  f.) fenyegető méhrepedés, magzatvíz embólia tüneteinek fel nem ismerése;

• Jelek, amelyek a terhesség, illetve a szülés során elszenvedett idegrendszerikárosodásra utalnak, annak gyanúját keltik:
  Alacsony APGAR-érték /8 alatti/ /Fontos, hogy krónikus hypoxia esetén tökéletes, szinte tökéletes (9/10, avagy 10/10) APGAR-ral is megszülethet a gyermek, vagyis a jó APGAR csak az akut hypoxiát zárja ki! A szülés alatti akut hypoxia esetén szinte mindig a megszületést követően, vagy azonnal jelentkeznek a neurológiai tünetek, míg a krónikus hypoxia által okozott idegrendszeri károsodás esetén típusosan a csecsemő megszületését követő 3,6 hónapos, akár 1, 3 éves korig rejtve maradhatnak a neurológiai tünetek azzal, hogy az esetek nagy többségében a probléma a normális fejlődésben való elmaradás formájában jelentkezik először (pl.:hasra kéne fordulni, de nem fordul,fel kéne állni, de nem áll fel stb.) illetőleg egyéb neurológiai tünetek jelentkeznek a csecsemő, vagy kisgyermek korban, de nem azonnal. (pl.: epilepszia stb.) /

• Meconiumos, bűzös magzatvíz, töredezett, meszes lepény;

• Fejlődésében elmaradt újszülött (súly, méretek);

• Újszülöttnél jelentkező problémák, tünetek: spastikus izomzat, hypotónia, szoptatási nehézségek, nyugtalanság, légzési problémák, aluszékonyság, görcsök, gyenge finommotorika, darabos nagymozgások, alapvető mozgásfunkciók elmaradása;

• Uh-leleten: occipiális felcsillanás/MR, CT-leleten: periventricularis leukomalatia (PVL), cystikus felritkulás, kamaratágulat (Fontos megjegyezni, hogy ezek az elváltozások, diagnózisok túlnyomó részben hypoxiás eredetűek, de nem kizárólag)

Forrás: www.drszucspeter.hu